2010. október 28., csütörtök

van úgy

Van úgy, hogy kész van, de van úgy, hogy nincs. Van úgy, hogy megiszom, de van úgy, hogy nem. Van úgy, hogy mogorva, de van úgy, hogy kedves. Van úgy, hogy udvarol, de van úgy, hogy sejtelmes. Van úgy, hogy szeretem, de inkább nem.

2010. október 26., kedd

jellem

Kerek labda, omlós piskótatészta, aranybarna kakaós csiga, fáradságtól kifakult arc, hétköznapokat taposó rövid lábak, vicces szemüveg, elkopott dolgozat, besárgult fénykép, törött kedvenc bögre, fehér pez cukor, sok bögre tej, esős, spanyol szavakat memorizáló nyomott reggelek, ruhakupacok kikerülése az egyre kisebbnek tűnő szobámban, jellemző reggeli futások tömött, büdös vonatokhoz,lassuló internet, szünetre vágyó agyhullámok. Csak fizikát ne.

2010. október 24., vasárnap

rejtve


Bújócska buli a kert végében, csónak alá bújás, fa mögé rejtőzés, bokor aljában lapulás, számoló figyelés, pisszenésmentes oldalbabökések, suttogó lélegzet, múlni nem akaró pisilés, rémisztő "megvagy!" szó. Minden jól ment, amíg a nap észre nem vett. Tudod, az a szemüveges, hosszú karú, coca-colát szürcsölő, pimasz, folyton unatkozó nap. Bokor aljában lapulásomat túlzottan viccesnek találta, és a coca-colája hatalmas csattanással tört ripityára a forró betonon, merő véletlenségből pont a biztonságot adó bokrom közvetlen közelében.

2010. október 21., csütörtök

egy, két, há' és.

Kezdi az éneklést. Eddig csak a zuhany alatt mert énekelni, a próbák is ott voltak. Nem is hallotta őt senki. De most itt van. Ki mer állni a nagyközönség elé. Hatalmas ujjongás kíséri föl remegő térdeit a színpadra. Eközben söröspoharak ürülnek ki és telnek meg, tapsikoló gyerekzaj, kiabáló szülői szigor és egyéb fesztivál tényezők törik meg a kínos csöndet. Egy, két, há' és szólal meg végül a jócskán megfizetett hangosodó énekhang, megtelik a színpad előtti hatalmas tér. A zene jó, a sör jó, a hang jó, az idő meleg, a kedvem remek, szülinapom van.

2010. október 13., szerda

hízelgő

Miattam csatlakozott, mindenféle függőséget okozó internetes portálhoz. Hízelgő. De inkább a kiábrándító szó jellemzi, hosszas gondolkodás után.

2010. október 1., péntek

volt, nincs

Magassarkú cipője lábán, lyukas harisnyája lecserélve, sminkje ízlésesen helyezkedik el széltől megfújt gömbölyded arcán, kabátja színben és stílusban pontosan passzol az előre kiválasztott, szürkés árnyalatú kockás ruhájához, parfümje víg illatfelhőt hagy maga után bohókás fiúk meggyötört arcát felfrissítve, haja lágy hullámokkal tarkított, enyhe gesztenyebarnás árnyalatú, táskája pedig elegáns fekete. Lépteinek nem kölcsönöz különösebb fajta kecsességet, haját sem csavargatja a metrón ülve. A kávézóba lépve többen szólítják meg. Többüknek válaszol bájos hangszínben, de hangjában erőltetettség érződik. Szokásos reggeli kávéja, és csokis fánkja után, kilibben a nagyvilágba, férfiak követő tekintetét hátrahagyva. A kávézóban sem látták többet.