lomtalaníts !

kábult, fehér falak.
körülölelő, üres képkeretek.
fakultan kacsintasz
utána a kacatnak.
viszik, szanaszét hordják
a tiéd, hazaviszik.
átfestik az arcod,
könnyelmű hiúságod
lesz vérvörös.

vasakarat

gyászos krumplifőzelék
az ómamáé.
megtölti, nagypapa rossz vadászidénye.
nem szeretik az unokák,
a szarvasfejet a falon.

beleért

befordított magához,
az ágyán alhattam.
a kanapé ráncos volt,
szerintem, ő ott.
tényleg nem tudom, hogy hova,
de isteni a kávéja.

ponyva

te vagy a könyvem,
de te sem olvastál.
súlyos gondolatokkal átlapoztál.
átlapoztál, kidobtál a mának.
halkan suttogtál utánam,
hogy szaladjak vissza
és nyíljak ki,
szűnjek meg lenni, és nem lenni.

ez már éles.

Bejön, tulajdonképpen semmit nem csinált még.
(taps)
Aztán elkezdi. Ugrások, meg pörgések mindenféle pontok körül.
(a nagyobb ugrásoknál taps. ha elesik, akkor is)
Most már végez. A zene is halkul. Elnyomja a taps.
(taps)
(taps)
(taps)
Meghajol.
(taps)
Kimegy.
(állva taps)
Visszajön.
(taps)
Rózsa van a kezébe. Rózsát dobnak a kezébe.
(taps)
Kimegy.
(taps vége)
Kimennek, rágyújtanak. Elmennek. Eltűnnek. Jól laknak.

Érzem, hogy kell.

népzene, ritmikus lábrobaj,
születésnapi csengősbor.
sóhaj rád, levegő melléd.
képzelt megbánás a kezedbe,
tudod a tulipánjaid mellé, vagy közé.
öregszel, a tulipánjaid meg nyílnak.
naná, hogy irigy vagy rájuk !